A részvételi díjak az alábbiak szerint alakulnak:

• diák, nyugdíjas, szociális helyzet miatt kedvezményes: 10.000 Ft
• érvényes MTE tagsággal rendelkezőknek (2025-re befizetett tagdíjjal):13.000 Ft
• nem tagsági belépő: 18.000 Ft
• támogatói jegy: 25.000 Ft

A választott összeg az MTE 11713005-20419352-00000000 számlájára utalható. (Közlemény: résztvevő neve, és MTE VIII.Konferencia). A beérkezett utalásról az alább megadott adatokkal számlát állítunk ki. 

JELENTKEZÉS: https://forms.gle/42EqJRqJSiqkVkZ59

A téma leírása:

Idei konferenciánk témája aligha lehetne aktuálisabb: azt szeretnénk bemutatni, hogyan lehet a világ felgyorsult változásait és a bennük zajló személyes folyamatokat a létező fenyegetettség és szorongás mellett is emberi minőségünk kibontására és a gazdagítására használni és ezzel a személyes boldoguláson túl a közösséget is segíteni.

Szeretnénk három témát összekapcsolni: a változást, a modern idők állapotát és a lelkierőt – az emberi jelenlét erejét, ami egyensúlyban tarthatja az egyént és a közösségeket a nehéz helyzetekben is. A lélekjelenlét, a lelkierő szükséges személyes változásaink, átalakulásaink megéléséhez – ez segít abban, hogy a változás ténylegesen bekövetkezzen bennünk, kitartsunk céljaink mellett, és változtatni tudjunk a körülöttünk levő helyzeten. A megdolgozott személyes folyamatok biztonságérzethez vezetnek, ami egy nagyobb egységet – családot, társadalmi közösséget is segíthet, hogy a bizalmat fenntartva, át tudjon vészelni a szűkös élethelyzeteket.

Konferenciánkon bemutatjuk a változással kapcsolatos pszichoterápiás jó gyakorlatokat, mely támogatja a személyt a változás nehéz fordulóiban is, amely során a régi meghal, és valami új születik. E folyamat megértéséhez elengedhetetlen a krízisek, az identitásváltások, a spirituális útkeresés, és a testi-lelki átalakulások – például a betegség, a transzállapot vagy a születés – mélyebb vizsgálata. A transzperszonális szemlélet számára a változás nemcsak pszichológiai, hanem spirituális tapasztalat is: egy híd a személyes és a kollektív tudattalan között.

Szakmai előadások és személyes történetek révén vizsgáljuk meg a változás különböző arcait. Foglalkozunk azzal, hogy miként válik egy-egy fordulópont az önismeret vagy a gyógyulás kapujává, és milyen szerepet játszik ebben a rezonancia – az, amikor mások megtartó jelenléte, vagy egy közös tér frekvenciája hozzásegít minket a belső átalakuláshoz. A lélekjelenlét fontos szerepet játszik abban, hogy kitarthassunk a változás mellett a cselekvő remény állapotában, transzformálva félelmeinket.

Kapcsolódva az előző Konferencián indított sorozathoz, szeretnénk bemutatni a szakmai közönség előtt a pszichoszintézis itthon kevéssé ismert irányzatát, melyet Roberto Assagioli (1888-1974) dolgozott ki Olaszországban. Gianni Dattilo után most Piero Ferrucci látogat el Budapestre, aki Assagioli személyes tanítványa volt. A Konferencián meghívásunkra bemutatja alapvető könyvét: „What we may be” (Akivé válhatunk).

A Konferencia szervezői és előadói azt szeretnék üzenni, hogy a nehézségek közepette is mindig van remény. A lélekjelenlét segíti személyes megújulásunkat a változó világban, hogy aztán általunk a változó világ is megújulhasson.

PROGRAM
08.45- 09.30 Regisztráció
09.30:  A konferencia megnyitása – A nap moderátora: Orosz Katalin az MTE elnöke

1. blokk:  Pszichoszintézis: A változás légy magad

09.40-10.25: Piero Ferrucci (filozófus és pszichoterapeuta, az Olasz Pszichoszintézis Terápiás Társaság (SIPT) elnöke: A második ébredés (olaszból tolmácsolva)
10.25-11.10:  Kiscsoportos beszélgetés a pszichoszintézisről. Facilitálják a közelmúltban zárult a pszichoszintézis képzés résztevevői

11.10-11.30: szünet

Inspirálódás, hangolódás élő zenével. Közreműködik Felcser Judit.

2. blokk: Változás a pszichológia szemével 
11.40-12.10: Prof. Fülöp Márta (MTA Doktora, HUN-REN Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai intézet, tudományos tanácsadó Károli Gáspár Egyetem, egyetemi tanár): A váratlan/nem kiszámítható társadalmi folyamtok szociálpszichológiája
12.10-12.40: Porosz Tibor (filozófus): Az ontológiai sokk és feloldása a Buddha szemléletével
12.40-13.10: Dr. Rácz Zsuzsanna (pszichiáter, pszichoterapeuta): Lélekzúzda és angyalszárnyak – lélek, jelenlét, lélekjenlét – elveszíteni, megőrizni

13.10-14.20: ebédszünet

3. blokk: A lélekjelenlét ereje a változásban
14.20-14.40: Danka Miklós (a Neuroverzum könyv szerzője, az Ursus Libris kiadó vezetője): A lélekjelenlét neurológiája
14.40-15.00: Takács-Sánta András (humánökológus, egyetemi docens): Világeleje – A cselekvő remény útja a polikrízis idején
15.00-15.45:  Kiscsoportos beszélgetés: Felelősség és intimitás – a személyes részvétel jelentősége. Facilitálják az aktuális TPT képzés hallgatói

15.45-16.05: szünet

Inspirálódás, hangolódás élő zenével. Közreműködik Felcser Judit.

4. blokk: A múlt öröksége a nehézségek megoldásában  
16:15-16.40: Szemerey Márton (pszichológus, pszichodráma vezető, szomato-pszichoterápiás szakember):  A lélekjelenlét testi oldala: kihívások és lehetőségek a változó időkben
16.40-17.05: Sólyom Andrea (metamorphoses meseterapeuta, perinatális szaktanácsadó, dúla) : A remény és bizalom történetei
17.05-17.30: Jelen János (Délkelet-Ázsia szakértő) Borobudur – a lélek felszabadításának kőbe dermedt útvonala
17.30 -18.00  Zárás

ABSZTRAKTOK

Piero Ferrucci: A második ébredés
Az előadó filozófus és pszichoterapeuta, az Olasz Pszichoszintézis Terápiás Társaság (SIPT) elnöke

Legtöbbünknek igencsak korlátozott elképzelése van arról, hogy kik is vagyunk valójában. Elfelejtettük saját Énünk szépségét és erejét – az időn és változáson túli lényegünket. Bölcs dolog reggel „másodszor is felébredni” emlékeztetvén magunkat arra, hogy kik vagyunk valójában. Ennek a második ébredésnek következményei lesznek.

***

Prof. Fülöp Márta: A váratlan/nem kiszámítható társadalmi folyamtok szociálpszichológiája
Az előadó az MTA Doktora, HUN-REN Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, tudományos tanácsadó; Károli Gáspár Református Egyetem, egyetemi tanár

A bizonytalanság illetve váratlanság mind kognitívan (nem tudom mi van/lesz),  mind emocionálisan (érzelmileg nincs felkészülve/előkészülve) érinti az egyént és a társadalmat. Mi történik, ha valami váratlan következik be? A váratlanságnak milyen kihívásaival állítanak szembe minket a nemrég lezajlott Covid-19 járvány, a különböző konfliktusok a világban, a pénzügyi bizonytalanság? Mitől függ, hogy hogyan  reagál erre az egyén és milyen sokkal nehezebben megragadható makroszintű társadalmi folyamatok indulnak el és milyen kulturális történelmi-kulturális meghatározói lehetnek ennek.

***

Porosz Tibor: Az ontológiai sokk és feloldása a Buddha szemléletével
Az előadó filozófus, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola egykori tanára és főigazgatója

Elsőként és a legmarkánsabban a Buddha fogalmazta meg, hogy sem az egyén, sem a társadalom nem rendelkezik egy változatlan, stabil, szubsztanciális lényegiség tényezőjével, ami ezek biztos ontológiai alapja lehetne, illetve amivel individuálisan és szociálisan azonosulni lehetne. Úgy tűnik, ez a gondolat napjainkban továbbra is – és egyre inkább – időszerű, hiszen jelen társadalmunkban elvesznek a régebbi stabil identitásképzetek. Ugyanakkor az addig biztonságot adó változatlan önazonosságok megkérdőjeleződése sokkoló ontológiai bizonytalansághoz (ontological insecurity) vezethet, miáltal a szorongás különböző típusai alakulnak ki. A Buddha által megoldásként javasolt egyéni és társadalmi szinten zajló stratégia megvalósulásának példájaként említhető az alternatív kisközösségek létrehozása vagy egyéni esetként mondjuk Tilópa, Nárópa, Marpa és Milarepa története.

***

Dr. Rácz Zsuzsanna: Lélekzúzda és angyalszárnyak – lélek, jelenlét, lélekjelenlét – elveszíteni, megőrizni
Az előadó pszichiáter, pszichoterapeuta

A túlterhelt egészségügyben dolgozom, nagyon sok szenvedővel találkozom, akik a háborgó, szélsőséges, gyorsan változó világban elvesztek, vagy éppen megvadultak. Az utóbbi pár évben felgyorsulva romlik az emberek mentális állapota, naponta önti rám egyre több ember a keserűségét, tehetetlenségét, vádjait, traumáit vagy mélységes félelmeit, szorongásait. Ide vezetett az utam, fejlődhetek is háborgás helyett, lehetek reziliens, kreatív, elveszíthetem, de meg is őrizhetem a lélekjelenlétemet.  Megadatott, hogy nappali terápiás részlegünkben a magam módján, transzperszonális érzülettel vezethetek főleg pszichotikus betegekből álló csoportokat. Ez az én terápiám is, meditáció, tánc, nevetés, rezonancia. Megtart, erősít, felemel. Betegeimről, közös élményeinkről, spirituális tapasztalatainkról, a terápiás transz állapotokról mesélek előadásomban, azzal a szent meggyőződéssel, hogy: 

„Kimondhatatlan jól van, ami van.
Minden tetőről látni a napot” (Pilinszky)

***

Danka Miklós: A lélekjelenlét neurológiája
Az előadó a Neuroverzum könyv szerzője, az Ursus Libris kiadó vezetője

Az előadásban a következő témákat fogjuk érinteni: Milyen „lélek-szerű” elemek vannak az idegrendszerünkben és mikor jelentek meg ezek a törzsfejlődés folyamán? Ilyen szemmel nézve mit mondhatunk el az első többsejtűek, a halak, az emlősök, a majmok és a hominídák idegrendszeréről? Hogyan működnek a hormonok, neuromodulátorok, vegetatív és központi idegrendszeri – köztük agykérgi – komponensek? Kb. 50.000 évvel ezelőtt történt a „nagy ugrás”– például megjelenik a művészet és a fejlett nyelv, mint kulcsmomentum. Vannak-e olyan lelki jelenségek, amelyek nem magyarázhatók az idegrendszeri működés mentén?
Sarangerel Odigan burját mongol sámánnő tapasztalatai: három lélek lakozik bennünk.

***

Dr. Takács-Sánta András: Világeleje – A cselekvő remény útja a polikrízis idején
Az előadó humánökológus, egyetemi docens

Egymással összefüggő világméretű válságjelenségek korában élünk: ökológiai válság, égbekiáltó vagyoni és jövedelmi különbségek, tömeges elidegenedés a munkától, mindnyájunkat stresszelő és traumatizáló civilizációs környezet, háborúk stb. A globális piaci-fogyasztói civilizáció sokrétű válsága mögött szövevényes oksági viszonyokat fedezhetünk föl, ugyanakkor egy erőteljes gyökérok kirajzolódni látszik: az államok és a nagy cégek túlterjeszkedése, erőteljes hatalmi koncentráció egy vékony politikai és gazdasági elit kezében – ezzel párhuzamosan pedig az egyének és a közösségek autonómiájának beszűkülése. Utóbbiak egyre inkább az elitek hatalmi harcainak eszközei, illetve elszenvedői. A trendek vészjóslóak, és egyelőre egy világméretű pusztulás irányába mutatnak. Mitikus időkben, vagyis egy kritikus történelmi periódusban élünk tehát. A mitikus idők pedig hősök, gyógyítók, próféták után kiáltanak. A feladat gigászi, herkulesi: az államok és a nagy cégek hatalmának szétterítése, egy új, ökologikus civilizáció fölépítése csakis nagyon széles körű összefogással, emberek alulról szerveződő közösségeinek és hálózatainak révén képzelhető el. Megteremtődhet-e az a kritikus tömeg világszerte, amely véghez viszi ezt a küldetést? Megvan-e erre a kellő időnk, energiánk és mentális erőnk? Utóbbi kapcsán kerülnek képbe a pszichológusok és a rokon szakmák képviselői, akik óriási segítséget tudnának nyújtani ebben a civilizációs átmenetben, az emberhez méltó élet korának eljövetelében.

***

Szemerey Márton: A lélekjelenlét testi oldala: kihívások és lehetőségek a változó időkben
Az előadó pszichológus, pszichodráma vezető, szomato-pszichoterápiás szakember

Habár a jelenlét testi és lelki oldala eredendően nem elválasztható egymástól, napjainkra a testtapasztalat egyre jobban elhalványul, megszakadozik, hiányzóvá válik. Ennek jelei mindenekelőtt a szubjektív élmény messzemenő módosulásaiban érhetők tetten, amelyek a hétköznapi helyzetek legapróbb egyéni mozzanataitól a társas interakciók világáig minden életterületen megfigyelhetők. Mindez jelentősen befolyásolja – elsősorban gyengíti – azon megküzdési készségeinket is, amelyek fő feladata a folyamatosan jelentkező változások és krízisek feldolgozásának elősegítése volna.
A testtapasztalat korszakról korszakra, utóbb már évtizedről évtizedre mindinkább felgyorsuló átalakulásának hosszú története és számos oka van. Ezeket egyebek között a társadalomtudomány különböző területein zajló vizsgálatok igyekeznek minél pontosabban feltárni. Az előadás elsősorban a lélektan és a filozófia idevágó eredményeire támaszkodva próbál vázlatos áttekintést nyújtani korunk ilyen irányú kihívásairól, valamint azokról a lehetőségekről, amelyek a lélekjelenlét testi oldalán kínálkoznak az integrált, önazonos működés erősítésére.

***

Sólyom Andrea: A remény és bizalom történetei
Az előadó metamorphoses meseterapeuta, perinatális szaktanácsadó és dúla

Miközben a minket körülvevő világ folyamatosan átalakul, megtapasztaljuk a bennünk lévő világ változásait is. Akár emberi létünk ívének mindannyiunk által szükségszerűen megélt időbeli állomásaival, akár személyes, sorsfordító eseményekkel találjuk szembe magunkat, gyakran nagy utat kell bejárnunk, míg újra rátalálunk külső és belső rendezettségünkre. A születés körüli időkkel foglalkozó tudományok kutatásainak eredményeképp ma már tudjuk, hogy rendkívüli jelentőségű pre- és perinatális tapasztalataink és megéléseink hatással lehetnek arra is, ahogyan életünk későbbi szakaszainak változási folyamataiban jelen tudunk lenni.
A változással kapcsolatos mintázatainkhoz finoman hozzáilleszthető a népmesék képekké sűrűsödött tudása a változásokból kibomló rend különböző formáiról. A mesélő és a mesehallgató között kialakuló biztonságos térben a varázsmesék és teremtésmesék belső lehetőségmezővé alakulhatnak: mesei helyszíneik kódjai által életünk rendezettségének eddig még felfedezetlen lehetőségei tárulhatnak fel, új utak formálódhatnak. Ha élünk az e történetek által felkínált rendező erő mintázataival, talán a legnehezebb változások közepette is könnyebben megtapasztalhatóvá válik az a fajta jelenlét, egyre mélyebb és teljesebb kapcsolódás benső valónkkal és a körülöttünk élőkkel, mely által még nagyobb felelősséget tudunk vállalni önmagunk, közösségeink és a teremtett világ iránt.

***

Jelen János:  Borobudur – a lélek felszabadításának kőbe dermedt útvonala
Az előadó Délkelet-Ázsia szakértő, A Tan Kapuja Főiskola volt rektora és tanára

A Buddha forradalmian új személyiségértelmezése (anatta), tudatos alakítására vonatkozó tanácsai (Nemes nyolcrétű ösvény), illetve a közösségépítés ehhez igazított módszere (szangha) máig ható erejű „ügyes eszközök” (upája) létrehozásához vezetett. A 8-9. század fordulóján, Jáva szigetének közepén felépített „szoborhegy” valójában 9 szintes mandala, az emberi lélek buddhista felfogású univerzuma. 1460 kőbevésett dombormű jelenet, illetve 72 harang alakú, rombusz, illetve négyzet formájú résekkel áttört sztúpa alatt, valamint további 432 fülkében ülő buddha szobor segít a szerencsés látogató tudatának átformálódásában. A kötött, ám mégis az egyén szükségleteihez és ismereteihez illeszthető útvonala (pradaksina) lélekformáló erejű. A 125 x 125 méter alapterületű, 31,5 m magas építmény bejárása során a vándor esélyt kap spirituális fejlődése élményének átélésére. Szerencsés esetben jutalma a szenvedésteli élet megnyilvánulásaiban rejtőző következmények (karma) felismerésére támaszkodó lehetőségei belátása: másszóval a megvilágosodás. Az elképesztő összetettséggel megalkotott térélményt elsöprő többségében írástudatlan emberek alkották meg és fogadhatták be.
Az enciklopédikus léptékű, kőbe dermesztett tudáshalmazból vakuvillanásnyi jelenetet ragadunk ki, amely a konferencián előadó Porosz Tibor kifejezésével „ontológiai bizonytalanságnak” nevezett jelenségre kínál sajátos gyógyírt a 21. századi látogatónak. Ehhez egy fiatalember, Szudhána, képzelt spirituális fejlődési útvonalát leíró ábrázolással (Gandavjúha) ismerkedünk.