VI. Transzperszonális Konferencia

I. A téma leírása

A létezés kibontakozó lehetősége: a közösség

Az új típusú közösség  pszichológiája

Mostanában sokszor teszik fel a kérdést különböző társadalomtudományok képviselői: milyen összefüggés van a társadalom működése és az emberek növekvő feszültsége között? Az egyre korábbi életszakaszban megjelenő stressz-betegségek, az elidegenedés elmélyülése, az emberi kapcsolatok elsivárosodása, a növekvő kontrolligény – mind a személyes jól-lét ellen hatnak.

A konferencia tárgya maga a közösség, amely óriási változáson megy át napjainkban. Hagyományos formája azt jelentette, hogy tagjainak hasonló a gondolkodása, a megnyilvánulása, és a bizalom jelen van egymás iránt. Az egyes ember élete ezer szálon simult bele a nagycsalád és a falu életébe, kiszámítható és elvárható volt a többiek viselkedése. Így nyújtotta a közösség a túlélés biztonságát tagjainak. A XIX. sz. közepére Magyarországon is véget ért ez a korszak, a hagyományos közösség megszűnt – elindult a társadalom teljes átalakulása.

Ahogy a modern korban az individualitás tömegessé vált, a közösség emberek halmazává forgácsolódott, lassan a közösség eszménye is illúzióvá foszlott. Erre is válaszul új csoportosulás jelent meg a tőkéhez kapcsolódó munkahelyeken: a szervezet. Ennek működése, gazdasági jelentősége miatt, hamar a pszichológiai vizsgálatok középpontjába került. Ezek nyomán láthatóvá vált, hogy ha emberek pusztán együtt vannak, az nem tudja betölteni azt a szerepet életükben, mint egy valódi közösség. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a biztonság érzete jelentősen csökken, ebben a hiány állapotban egyre több tünet észlelhető: a stressz-betegségek növekvő mértéke, valamint a világ számos pontján megjelenő társadalmi krízisek. Az elidegenedés mélysége nem csak az egymással, hanem a természettel való kapcsolatunkban is tükröződik: az ökológiai válság 48. évében járunk.

Ez a felismerés sokakat cselekvésre, változtatásra inspirált. A 2000-es években egy újfajta közösségi modell kezdett elterjedni, ahol az együttműködés szándékolt és gondozott, amelyben az embernek lehetősége van a fejlődésre, sőt néhol a gyógyulásra is. A személyes határoknak nem kell feloldódni a közösségben, úgyis élvezheti az együttes létezés előnyeit. Másfelől az egyén számára a közösség bizalomteli légköre és biztonságos keretrendszere kibontakozást nyújt.

A konferencia előadásai sokszínűen bemutatják azokat az intrapszichés folyamatokat is, amik az új típusú közösségek kialakulásához illetve megerősödéséhez szükségesek. Különös hangsúlyt helyezünk a személyiségfejlődés és a közösségfejlődés kölcsönhatására. A résztvevők többek között meghallgathatják Pál Feri atya, S. Nagy Zita és Orosz Katalin előadását.

A konferencia szerkezete is illeszkedik a témához: délelőtt és délután egy-egy kiscsoportokban zajló beszélgetés követi az előadásokat. A 2019 évi konferenciánkon úgy találtuk, hogy ez a munkamód teret ad a résztvevőknek arra, hogy a témánkhoz fűződő gondolataikat megosszák egymással, és a kibontakozó párbeszédben jobban megértsék a témát is.  Így a tudás is elmélyül, az aktív részvétel és a különböző kapcsolódások pedig jótékony hatást gyakorolnak a személyes kollegiális kapcsolatok alakulására, a fokozatosan bontakozó közösségekre.

II. Program

8.30-9.00 Regisztráció

9.00-9.15 A konferencia megnyitása – Wieszt Attila közgazdász, családi tanácsadó jelölt, a nap moderátora

I. blokk, fókusztéma: A közösség szocializációs színterei

9.15-9.40 Pál Ferenc katolikus pap, mentálhigiénés szakember nyitóelőadása: ÉN, MI, MINDENKI – az önmegvalósítás lehetőségei

9.40-10.00 I/2. előadás – Majoros Andrea gyermek- és serdülő klinikai szakpszichológus: A közösségi élmény jelentősége a gyermekkorban 

10.00-11.00 Panelbeszélgetés I.: Milyen közösségek tudnak kialakulni egy elidegenedett társadalomban?

Résztvevők: Beke Márton közösségi művelődési szakember; Dr. Osváth Viola gyermekklinikai és mentálhigiénés szakpszichológus, transzperszonális terapeuta jelölt, főiskolai docens; Vágvölgyi Gusztáv Pabló szervezet- és közösségfejlesztő; moderátor: Balogh Lujza klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta

11.00-11.25 Szünet

II. blokk, fókusztéma: Természet, közösség és egyén

11.25-11.45 II/1. előadás – Dr. S. Nagy Zita neuropszichológus, transzperszonális terapeuta, c. egyetemi docens: Kontroll és bizalom – biztonság és kapcsolódás a közösségben

11.45-12.05 II/2 előadás – Dr. Takács-Sánta András humánökológus, egyetemi docens: Közösségi komédia a közlegelőkön – egy elhanyagolt kiút az ökológiai válságból

12.05-13.00 Kiscsoportos beszélgetés I.: Miért fontos a természeti oldalunk reintegrálása? – Facilitátor: Ruzsa Ágota, térteremtő dialógus facilitátor, SoL Hungary

13.00-14.00 Ebédszünet

III. blokk, fókusztéma: A megtartó közösség 

14.00-14.20 III/1. előadás – Dr. Farkas Judit kulturális antropológus, etnográfus, egyetemi docens: Vallás, hit, spiritualitás és megalkotott közösségek (felvételről)

14.20-14.40 III/2. előadás – Szántai Gabriella klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta: Elköteleződés a közösségben

14.40-15.30 Kiscsoportos beszélgetés II.: Elköteleződés a közösség iránt – nehézségek és potenciálok

15.30-15.50 Szünet

IV. blokk, fókusztéma: Az új típusú közösségek

15.50-16.10 IV/1. előadás – Fabulya Edit mentálhigiénés szakember, szociológus, transzperszonális terapeuta: Felnőtté válás és individuáció – vevőből résztvevővé válni

16.10-16.30 IV/2. előadás – Orosz Katalin klinikai szakpszichológus transzperszonális terapeuta: A közösség  feminin és maszkulin arca – pszichoterápiával az eltűnt készségek nyomában

16.30-17.20 Panelbeszélgetés II.: A korrekció lehetőségei – az új típusú közösségek fejlődésének lépcsőfokai 

Résztvevők: Dr. Balogh Klára pszichoterapeuta, család- és párterapeuta; Liszka Andrea Waldorf-pedagógus, az “Utak a minőséghez” minőséggondozási eljárás magyarországi felelőse, Stiftung Wege zur Qualität kurátora, önigazgató szervezetek szervezeti tanácsadója; Vajda Árpád ifjúsági szakember; moderátor: Dr. Hantos Ágnes pszichoterapeuta, transzperszonális terapeuta

17.20-18.00 Zárás

Szándékaink szerint személyes részvétellel tervezzük a konferencia megrendezését, amennyiben a későbbi járványhelyzet ezt nem teszi lehetővé, akkor online módon tartjuk meg a rendezvényt.

III. Absztraktok

Pál Ferenc katolikus pap, mentálhigiénés szakember: ÉN, MI, MINDENKI – az önmegvalósítás lehetőségei

Az önmegvalósítás három dimenziója: én; az egyediségünk, mi; kapcsolataink és a társas önazonosságunk, mindenki; egyetemes emberi vonásaink, emberségünk

Az önmegvalósítás és az én megvalósítás különbözőségei.

Az önmegvalósítás három módja: önkifejezés és önérvényesítés, az önátadás és önfeledtség, és az önfelülmúlás.

Hogyan tudom úgy érvényesíteni magam, hogy az építse, és ne rombolja a kapcsolataimat?

Az önátadás és a flow. Az elmélyült munkavégzés, mint örömforrás. A önfelülmúlás, mint a növekedés és a rendkívül nehéz helyzetek megoldásának kulcsa.

***

Majoros Andrea gyermek- és serdülő klinikai szakpszichológus: A közösségi élmény jelentősége a gyermekkorban

A gyermek első közösségi élményeit a családban szerzi. Ezeknek az élményeknek meghatározó szerepe lesz abban, hogy későbbi közösségeit – a bölcsödét, óvodát, iskolát – képes lesz-e valóban közösségként megélni és használni azt, mint közeget személyiségének kiteljesedéséhez. Meghatározza azt, hogy képes lesz-e a közösségekben adni és kapni, megtanulni az együttműködést (nem csak szolgálni vagy elvenni). Az előadásomban megkísérlem röviden felvillantani, mit adhat egy jól működő közösség (és számomra melyek ennek ismérvei) egy jól működő gyermeknek, és hogyan gyógyíthat egy jól működő közösség egy problémás gyermeket. De arra is hozok példát, amikor a családi rendszert kell gyógyítani ahhoz, hogy egyáltalán „közösség érett” legyen egy gyermek.

***

Dr. S. Nagy Zita neuropszichológus, transzperszonális terapeuta, c. egyetemi docens: Kontroll és bizalom – biztonság és kapcsolódás a közösségben

A biztonság az egyik legalapvetőbb szükségletünk. Idegrendszerünk mélyén a legősibb pályák alakultak ki a veszély és a biztonság jelzéseinek észlelésére, valamint arra, hogy hogyan reagáljunk e jelekre. Biztonságérzetünk/veszélyérzetünk minősége, valamint erre adott reakcióink mintázatai a legkorábbi években formálódnak és a későbbiekben nehezen alakíthatók. Egyénként ezekkel az „adottságokkal” élünk és viszonyulunk kapcsolatainkhoz, közösségeinkhez valamint a természethez. Összefoglalóan mondhatjuk úgy is, hogy biztonságérzetünk szintje és eszközeink a biztonság megteremtésére az egyik legfontosabb összetevője annak, hogyan tudunk részei lenni „nagyobb egészeknek”.

A biztonság fenntartásának és megteremtésének pszichológiai értelemben alapvetően két „eszköze” van: a kontroll és a bizalom. Az előadásban e két eszköz és az általuk meghatározott fejlődési-, kapcsolódási- és életutakról fogunk beszélgetni. Az előadás üzenete: a bizalom gyógyítása az egyén és a közösség szintjén is a boldogabb jövő záloga.

***

Dr. Takács-Sánta András humánökológus, egyetemi docens: Közösségi komédia a közlegelőkön – egy elhanyagolt kiút az ökológiai válságból

A széles körben ismert közlegelők tragédiája modell világunk számos jelenségének magyarázatában segít. Igaz ez az ökológiai válság szinte minden elemére is, például a globális éghajlatváltozásra vagy a városi szmogra. Kevésbé közismert azonban, hogy a tragédia bekövetkezése nem szükségszerű, elkerülésére többféle lehetőség is adódik. Ezek egyike az, amikor a „gazdák” összefognak, közösséggé kapcsolódnak, és önszerveződő módon alkotnak normákat a „legelő” megőrzése érdekében. Ellentétben például a kormányzati intézkedésekkel vagy az ismeretterjesztéssel, ezt az utat egyelőre nem igazán használtuk ki az egyre fenyegetőbb ökológiai válság kezelésében. Miért volna kulcsfontosságú ezen az úton is járnunk, és milyen rögökbe botolhatunk errefelé?

***

Dr. Farkas Judit kulturális antropológus, etnográfus, egyetemi docens: Vallás, hit, spiritualitás és megalkotott közösségek

Az ökofalvak legtöbbjében a tudományos elméletek, a környezetfilozófiai alapvetések és a társadalomváltoztatást célzó ideológiák mellett a spiritualitás valamilyen formája is jelen van: történeti vallások, új vallási mozgalmak és különböző spirituális irányzatok, illetve a legkülönfélébb vallásosság-típusok egyaránt fellelhetők e közösségekben. Előadásomban a vallás, a hit illetve a spiritualitás szerepét tárgyalom a magyar ökofalvakban, és rajtuk keresztül általában a megalkotott közösségek életében. Röviden áttekintem azokat a hit-elemeket és hit-rendszereket, melyeket összefoglalóan öko-spiritualitásnak nevez a szakirodalom, és amelyek fontos részét képezik a jelenkori ökológiai diskurzusoknak és ökotudatos életmód-mozgalmaknak. Bemutatom, hogy milyen szerepe van a vallásnak/spiritualitásnak e közösségek létrehozásában és fenntartásában, a közösségi-társadalmi kohézióban; mi a természetfeletti tiszteletének szerepe a közösségi identitás kialakításában és ez milyen viszonyban van az ökofalvak egyéb szervező ideológiájával.

***

Szántai Gabriella klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta: Elköteleződés a közösségben

Az előadás során az elköteleződés minőségét járjuk körül. Mit jelent ez számunkra lélektani értelemben?

Rátekintünk a közösséggé szerveződés átalakuló körülményeire és a jelen viszonyokra, lehetőségeinkre a mai, individualizált városi világban, a hovatartozás nélküli alaphelyzetben.  A közösséggé szerveződés elemeit, az alkotó tagokat, kapcsolati viszonyaikat, a közös értékeiket, céljaikat, perspektíváikat és tevékenységüket változtatja elevenné, élettelivé, amikor kibontakozik az elköteleződés a közösségben.

Ez egy léptékváltás: az egész részeként definiálni önmagunkat. Egyben annak a természetes vágynak a szolgálata, ami túlmutat az egyéni érdekeink képviseletének motívumán, hogy egységben létezzünk.

Mindez csak bizalomban, a közös kontroll elfogadásával valósulhat meg, mellyel lehetőségünk adatik a tökéletesség illúziójának elengedésére, sebezhetőségünk kölcsönös felvállalására. Így tudunk eltávolodni a versengő attitűdtől, a közös erőforrások felélésétől és a környezetünkkel és társainkkal együttműködő egyensúlyban, a közösségeinkben elkötelezetten élni.

***

Fabulya Edit mentálhigiénés szakember, szociológus, transzperszonális terapeuta: Felnőtté válás és individuáció – vevőből résztvevővé válni

Individualizált világunkban gyakran viselkedünk fogyasztóként, ami napjainkban kiterjedt a humán szolgáltatások területére is. Ahogy az elnevezés is mutatja: vevőhöz illően különböző szolgáltatásokat vásárolunk itt is. Ezáltal környezetünket tovább tárgyiasítjuk, mely eléri emberi kapcsolatainkat és önmagunkat is: nem része, részese, résztvevője vagyunk immár ezeknek a helyzeteknek (sem), hanem kívül kerülünk azokon és megrendelőkké, vevőkké válunk. A folyamat üzletté silányul, kívülállóságunk, elidegenedésünk egyre fokozódik, nem velünk és bennünk történnek már a dolgok, hanem miattunk és értünk (?). Belülről kívülre kerülve nem túl jutunk önmagunkon, hanem ön-kívületbe kerülünk. Hogy lehet mindezt megfordítani, hogy válhatunk résztvevőivé saját életünknek? Hogyan vállalhatunk felelősséget saját sorsunkért, hogyan segít ebben az individuáció folyamata és hogyan az „új típusú”, önigazgató közösségek? És vajon milyen társadalmi kihatásai lehetnek annak, ha képessé válunk erre?

***

Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta, a Magyar Transzperszonális Egyesület elnöke: A közösség feminim és maszkulin arca – pszichoterápiával az eltűnt készségek nyomában

Kettős szorításban élünk: vágyunk a közösség által nyújtott biztonságra és féljük az elnyeletést. Csoportok, csapatok, teamek és családok, egyesületek, vallási csoportok, baráti társaságok mondják magukról, hogy „közösség vagyunk”. Előadásomban bemutatom ennek kétarcúságát és hiányosságait, de éppúgy azokat a csírákat is, melyek már fejlődésre képesen jelennek meg időnként, különösen fontos, sőt kritikus helyzetekben.

A közösségekben a feladatmegoldáson, az ehhez szükséges együttműködésen túl (maszkulin energiák és készségek) szükség van az emberi kapcsolatok tudatosabb fejlesztésére (feminin energiák és készségek). Ilyenek a kapcsolódás képessége, saját belső érzeteink kifejezése, az empátia, a megértés és az elfogadás. Szükség van csomóponti segítőkre, akik érzelmileg tudják támogatni a tagokat, alakítják és fenntartják a csoportban az érzelmi egyensúlyt. Ha így tud a csoport közösséggé válni, megtartó ereje a tagokra támogató erővel bír. További fejlődése pedig az élő szervezetre hasonlít: létrejön az önfenntartásra, a fejlődésre és a gyógyulásra való készség.

IV. Részvételi információk

A Konferenciát elsősorban személyes részvétellel kívánjuk megtartani a járványhelyzetben érvényes, aktuális rendelkezéseknek megfelelően. 

Amennyiben a későbbi járványhelyzet ezt indokolttá teszi, akkor online módon tartjuk meg a rendezvényt. A regisztrációk ebben az esetben változatlanul élnek majd, a belépéshez a megadott email címre linket küldünk.

Számítunk a távolabb élő kisközösségek érdeklődésére és bekapcsolódására. Ennek támogatására online közvetítést biztosítunk, amelyhez a linket az érvényes regisztrációt követően küldjük ki.

Részvételi díjak

kedvezményes: 5.000 Ft (nyugdíjas, diák, szociálisan rászoruló, gyes/gyed)
érvényes MTE tagsággal: 8.000 Ft (belépési nyilatkozat és éves tagsági díj befizetése)
külsősöknek: 11.000 Ft 
támogatói jegy: 16.000 Ft

Az érdeklődő kisközösségek anyagi lehetőségeikhez mérten válasszanak a fenti részvételi díjak közül.

A fenti jegyárak a szolidáris gazdaság elveit tükrözik: 
A támogatói jegyek vásárlói a kedvezményes belépés lehetőségét támogatják. Minden regisztrált látogató a részvételi díj befizetésével szolidaritást vállal a Magyar Transzperszonális Egyesülettel ebben a kiszámíthatatlan helyzetben, és segít viselni a szervezéssel járó anyagi kockázatot.

Köszönjük!

V. Jelentkezés

A Konferenciára jelentkezni az alábbi linken található űrlap visszaküldésével és a részvételi díj átutalásával lehet:

VI. Transzperszonális Konferencia – jelentkezés (google.com)

FONTOS!!! A jelentkezésnek nincs határideje, Ugyanakkor arra kérünk minden jelentkezőt, hogy a számára belátható legrövidebb határidőn belül küldje el a jelentkezést, hogy ebben a bizonytalan helyzetben lehetőségünk legyen átlátni a jelentkezők részvételi preferenciáit és időben döntést hozni a lebonyolítás módjáról. Köszönjük!

Bankszámlaszám: 11713005-20419352-00000000

VI. Plakát

A VI. Transzperszonális Konferencia plakátja