ALAPSZABÁLY

Egységes szerkezetbe foglalt módosított alapszabály.

Általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve:

Magyar Transzperszonális Egyesület (a továbbiakban Egyesület), rövidítve: MTE.

2. Székhelye:

1061 Budapest, Hegedű u. 9.


Az Egyesület jellege, célja és feladata

3. Az Egyesület jellege:

A Magyar Transzperszonális Egyesület nyilvántartott tagsággal és demokratikusan választott önkormányzattal rendelkező közhasznú társadalmi szervezet.
Az Egyesület önálló jogi személy.

Az Egyesület:

  • közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete független a pártoktól és politikai szervezetektől, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és tőlük anyagi támogatást nem fogad el, az Egyesület országgyűlési, megyei, fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem ajánl,
  • gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja,
  • nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból,
  • nyitott azok számára, akik egyetértenek az Egyesület céljaival és a célok megvalósításával.

4. Az Egyesület célja:

A transzperszonális szemlélet és pszichológiai ismeretek hazai elterjesztése, művelése, megismertetése és alkalmazása különösen a következő célok érdekében:

  • egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenységek,
  • szociális tevékenység, családsegítés,
  • tudományos tevékenység, kutatás,
  • nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
  • környezetvédelem, természetvédelmi tudatformálás,
  • gyermek- és ifjúságvédelem.

Az Egyesület céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

  • sajátélményű tréningeket szervez hazai és külföldi előadók bevonásával,
  • elméleti szemináriumokat és egyéb szakmai rendezvényeket szervez hazai és külföldi előadók bevonásával,
  • szupervíziós lehetőségeket biztosít,
  • szakmai kiadói tevékenységet folytat,
  • rendszeresen információs kiadványt jelentet meg (periodika),
  • kapcsolatokat épít és tart más, magyarországi pszichológiai és más, hasonló célokért dolgozó egyesületekkel,
  • bekapcsolódik és tagként részt vesz az EUROTAS (European Transpersonal Association) munkájában, abban rendszeresen képviselteti magát,
  • tagságát folyamatosan informálja a társzervezetek munkájáról,
  • támogatja a transzperszonális pszichológia hazai művelését, ezért tudományos pályázatokat hirdet meg,
  • speciális továbbképzéseket biztosít szakemberek számára,
  • az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében adományokat gyűjt az elnökség döntése alapján,
  • az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozza.

A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

5. (1) Az Egyesület rendes tagja lehet minden magyar állampolgár, a Magyarországon letelepedett, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár. Tiszteletbeli taggá választható az a külföldi állampolgárságú személy, aki szakmai tevékenységével vagy az Egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásával jelentős érdemeket szerzett.

(2) A tagsági viszony írásbeli belépési nyilatkozat aláírásával jön létre, amelyben a leendő tag elfogadja az Alapszabályt és a tagdíjfizetési kötelezettséget. A tiszteletbeli tagságról - a vezetőség javaslata alapján - a közgyűlés dönt.

(3) A tagsági viszony megszűnik:

  • a kilépés írásbeli bejelentésével,
  • ha a tag a tagdíjat 6 hónapon túl, indokolatlanul, felszólítás ellenére sem fizeti,
  • a vezetőség javaslatára, a közgyűlés által történő kizárással,
  • a tag halálával.

( 4 ) A tagsági viszony megszűnik:

  • a kilépés írásbeli bejelentésével,
  • ha a tag a tagdíjat 3 éven túl, írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti, szüneteltetett tagsági viszonya a vezetőség javaslatára, a közgyűlés által történő kizárással,
  • a tag halálával.

(5) A pártoló tagsági viszony:

Pártoló tag lehet az a magánszemély vagy jogi személy, aki az Egyesületet anyagi eszközeivel vagy tevékenységével önként támogatja. A pártoló tag felajánlásával, illetve annak az egyesület vezetősége által történő elfogadásával válik pártoló taggá. Ehhez külön belépési nyilatkozatra vagy tagsági megállapodásra nincs szükség.

A tagok főbb jogai és kötelezettségei

6. (1) Az Egyesület tagja jogosult:

  • az Egyesület céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatására, intézkedések kezdeményezésére, szavazati joggal való részvételre a döntésekben,
  • az Egyesület tevékenységében, szakmai és egyéb rendezvényein való részvételre,
  • megválasztása esetén tisztséget viselni.

(2) Az Egyesület tagja köteles:

  • a szervezeti életben részt venni, tisztségbe történő megválasztása esetén azt a legjobb képességei szerint ellátni,
  • a tagsági díjat rendszeresen megfizetni.

Az Egyesület szervezete és működése

7. Az Egyesület szervezeti felépítése:

Az Egyesület vezető szervei a következők: a közgyűlés, az ügyvezető elnökség és az ellenőrző bizottság.

7.1. Közgyűlés:

(1) A közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve. A közgyűlés évente egy alkalommal ülésezik. A közgyűlést a tervezett időpont előtt legalább 15 nappal korábban meg kell hirdetni a napirend közzététele mellett. A közgyűlés nyilvá-nos. Helye, időpontja, napirendje az Egyesület hírlevelében és egy lapban kerül közzétételre.

(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabályt megállapítása és módosítása,
b) A tisztségviselők (elnök, elnökség, és felügyelő bizottság) megválasztása, felmentése, visszahívása,
c) Az évi költségvetés jóváhagyása,
d) Az elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása,
e) egyesülés, átalakulás, megszűnés kimondása,
f) döntés az éves tagdíj összegének megállapításáról,
g) döntés tagkizárásról.

(3) A közgyűlés határozatképes, ha azon a részvételre jogosultak legalább fele jelen van. Amennyiben határozatképtelenség miatt azonos napirenddel újból össze kell hívni a közgyűlést, a határozatképességnek nem feltétele az 50 %-os részvételi arány.

(4) A közgyűlés a határozatokat - beleértve a beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadását is- egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. Titkos szavazás szükséges, ha a közgyűlés szótöbbséggel így határoz.

(5) A közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van.

(6) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagok egyharmada írásban (ok megjelölésével) kéri. A rendkívüli közgyűlést a javaslatnak az elnökséghez történő beérkezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni.

(7) A közgyűlést és a rendkívüli közgyűlést az elnökség hívja össze, és az elnök, vagy az elnökség megbízottja vezeti le.

(8) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, valamint a jegyzőkönyv-vezető, és két tag hitelesítő záradékkal lát el. A jegyzőkönyveket az Egyesület iratai között meg kell őrizni.

(9) A közgyűlés döntéseit a tagokkal és az érintettekkel körlevélben is tudomásra kell hozni.

7.2. Ügyvezető elnökség:

(1) A két közgyűlés között az Egyesület legfőbb irányító, ügyintéző és képviseleti szerve az ügyvezető elnökség (továbbiakban elnökség).

(2) Az elnökség tagjainak száma: 5 fő, amelyből 1 fő elnök, 3 fő elnökségi tag, 1 fő gazdasági felelős.

(3) Az elnököt és az elnökség tagjait a közgyűlés által választott jelölő bizottság javaslatai alapján a közgyűlés saját soraiból választja meg. A Gazdasági felelőst az elnökség bízza meg. Az elnökség megbízatását 3 évre kapja

(4) Az elnökség üléseit havonta, illetve szükség szerint, az elnökségi ülés napirendjének egyidejű közlésével az elnök hívja össze.

(5) Az elnökség ülése határozatképes, ha azon legalább 3 tagja jelen van.

(6) Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt.

(7) Az elnökség ülései az Egyesület tagjai számára nyilvánosak. Az elnökségi ülések egyes napirendi pontjainak megvitatásához az elnökség tanácskozási joggal a tagok, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatja.

(8) Az elnökség közvetlen felelőssége, hogy az Egyesület tevékenysége megfeleljen a közhasznú szervezetekről és az egyesülési jogról szóló törvényekben foglalt kötelezettségeknek.

(9) Az elnökség elsődleges feladata a közgyűlés határozatainak végrehajtása. Gondoskodik az elnökségi ülések rendszeres megtartásáról és az ülések megfelelő előkészítéséről.

(10) Az elnökség gondoskodik a szervezet feladatainak elvégzéséről. Szervezi, irányítja a szervezet munkáját. Az elnökség gondoskodik:

  • olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből megállapítható a vezető szervek döntésének tartalma, időpontja, hatálya, a támogatók és ellenzők számaránya, valamint - ha lehetséges - személye,
  • arról, hogy a döntésekről az érintettek a lehető legrövidebb időn belül írásban értesüljenek,
  • arról, hogy a döntések, a működés módja és a beszámolói közlések az Egyesület rendszeres periodikájában (Hírlevél) időben megjelenjenek,
  • arról, hogy a működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba a felügyelettel és ellenőrzéssel feljogosított szervek, továbbá az Egyesület tagjai betekinthessenek.

Az elnökség biztosítja, hogy a közhasznú jelentésbe bárki betekinthessen és a saját költségére másolatot készíthessen.

(11) Az Elnökség munkájáról a közgyűlést évente tájékoztatja. Jelentősebb kérdésekben köteles a közgyűlés állásfoglalását kikérni.

(12) A közgyűlést köteles legalább évente egyszer összehívni és az ülést megfelelően előkészíteni.

(13) A Gazdasági felelős kezeli az Egyesület rendelkezésére álló pénzeszközöket, vezeti az előírt nyilvántartásokat, gondoskodik a pénzügyi előírások betartásáról és a szakszerű könyvelés folyamatosságáról. Elkészíti a szervezet pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót.

(14) Az Egyesületet harmadik személy előtt az Elnök vagy az elnökség tagjai közül kijelölt meghatalmazottja önállóan képviseli.

7.3. Ellenőrző bizottság:

Az Egyesület működését, gazdálkodását ellenőrző, 3 fős testület. A testület tagjait a közgyűlés közvetlenül egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással választja. Megbízatásuk 3 évre szól.

(1) Az ellenőrző bizottság jogosult az Egyesület működésének és gazdálkodásának, a számviteli rend kialakításának és betartásának, a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzésére. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást kérhet, továbbá betekinthet a szervezet könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja.

(2) Az ellenőrző bizottság vezetője, vagy meghatalmazottja állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

(3) Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  • a szervezet működése során olyan súlyos jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(4) Az intézkedésre jogosult vezető szervet az ellenőrző bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a törvény szerinti felügyelő szerv is jogosult.

(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

7.4. Tisztségviselők összeférhetetlenségének szabályai:

(1) A közgyűlés és az ügyvezető elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által a tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(2) Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) az ügyvezető elnökség elnöke, vagy tagja,
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által a tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a) - c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

(3) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(4) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

8. Az Egyesület gazdálkodással és vállalkozással összefüggő feladatai:

(1) Az Egyesület bevételei a tagdíjakból, magán- és jogi személyek felajánlásaiból és vállalkozási bevételi forrásokból képződik. A felajánlások elfogadásához az elnökség határozata szükséges.

(2) Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvény 14.-20.§-ainak figyelembevételével.

(3) Az Egyesület közhasznú céljainak megvalósítása, valamint gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljait nem veszélyeztetve végezhet.

(4) Nem minősül vállalkozási tevékenységnek a bevétellel járó cél szerinti tevékenység, valamint a tevékenységhez nyújtott támogatás.

(5) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést is készíteni. Az elnökség elkészíti mindazon anyagokat és beszámolókat, amelyek a működéssel és a gazdálkodással összefüggenek, és azt az elnökségi ülés, illetve a közgyűlés elé terjeszti.

(6) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki. Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait köteles elkülönítetten nyilvántartani.

Záró rendelkezések

9. Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesü-lési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. sz. törvény, továbbá a társadalmi szervezetek működéséről és gazdálkodá-sáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

10. Az Egyesület alapszabályát az 1994. szept. 19-i alakuló közgyűlés fogadta el, a Fővárosi Bíróság 1995. jan. 5-én kelt 12.Pk.61486/1994/1 számú végzésével 6217. sorszám alatt nyilvántartásba vette.

Az alapszabályt a közgyűlés 1996. nov. 25-én módosította. Ezt a módosítást a Fővárosi Bíróság 1997. febr. 13-án kelt végzésével nyilvántartásba vette. Az alapszabály további módosítását az 1998. nov. 16-án megtartott közgyűlés elfogadta. Jelen egységes szerkezetbe foglalt módosított alapszabályt az Egyesület közgyűlése 1999. augusztus 23-án fogadta el és hagyta jóvá.

Budapest, 2006. március 27.